Tom meghúzta magát, mint egy macska. Gyors és zavart bocsi után kiment Larához az udvarra. Engem meg jól ott hagyott magyarázkodni. Először csak álltam némán, várva a „megmentőt” de nem jött senki.

-Nem lényeges, amit Tom mondott. Hülyeség.

-De hát csak fontos, ha nem akartad hogy megtudjam.

-Nem, csak…ááh hagyjuk.

-Nem Cami. Valami izgi? Kiváncsian várom a választ.

-Tom nem mondott neked semmit??

-Mármint az arcodról? Nem nyugi. Semmi rosszat nem mondott. Mással is előfordul, hogy lefejeli a WC ajtót és bedagad a feje.

-Kössz.-mondtam gúnyosan. Te szórakozol velem. Elmondta igaz?

-Mit?? Jajj Cami.

-Te húzod az agyam.

-Jó, ha arra gondolsz, hogy meg kellett játszanod a barátnőjét, és hogy megcsókolt akkor igen. De miért nem akartad elmondani??

-Mert féltem, hogy reagálsz. Még olyan friss a kapcsolatunk és már azzal jövök, hogy képzeld Bill megcsókoltam a tesód. Na neem.

-De hazudozni sem jó.

-Tudom, és ne haragudj. De csak miattad tettem.-mosolyogtam.

-Jah kend rám.

Szerencsére megbeszéltük Billel a dolgokat. Délután Billel kettesben voltunk, este pedig a srácokkal és Larával elmentem moziba. Valami lövöldözős szart néztünk a fiúk kedve miatt. Őszintén semmi kedvem nem volt hozzá. De hát fiúk többségben. Legyen meg az akaratuk. Bár őszintén ők sem sokat néztek belőle, mert Gustav elkezdte Bill popcornnal dobálni, Bill nem hagyta magát, majd mi is beszálltunk, így nevetséges kukoricacsata lett az egész mozizásból. Jól elvoltunk. Miután vége volt, Laráék hazamentek, fáradságra hivatkozva, aztán gondolom az első szórakozóhelyre bementek. Én meg Bill elmentünk sétálni a kikötőbe aztán pedig kirakatokat nézegettünk.

-Ugye karácsonyra megveszed nekem azt a felsőt?

-Azt a pirosat? Persze. De miért karácsonyra? Vegyük meg most, gyere.

-Neeem Bill. Szó sem lehet róla. Én nem fogadom el.

-De miért?

-Mert nem. Olyan hülyén jön ki, hogy itt kéregetőzök. Nem.

-Ahogy gondolod. De karácsonyra kettőt kapsz.-mosolygott, majd adott egy puszit.-Mondd csak Cami hogy képzeled el magunkat 60 év múlva?

-Háát. Üldögélünk egy nagy, kandallós nappaliban. Én az unokám kabátját kötögetem, te pedig énekelsz a kisunokánknak.

-Még 60 év múlva is együtt leszünk?

-Örökre. Örökre együtt leszünk, mert szeretlek nagyon-nagyon-nagyon. Kimondhatalanul.

-Én is. Nagyon. És sok unokánk lesz. Igazi rocksztárok.

-Persze…

Várom a véleményeket. pusz